Mi volt Jézus kivégzésének az eszköze?
Mit tár fel az eredeti görög szó a Jézus kivégzésére használt eszköz formájáról?
A legtöbb bibliafordítás szerint Krisztust nem oszlopra, hanem keresztre feszítették. Ez azon a közhiedelmen alapul, hogy a kivégzőeszköz, amelyre felfeszítették, két fából állt, és nem egy egyszerű cölöp vagy oszlop volt.
De mit mondanak minderről maguk a bibliaírók?
Ők 27-szer a görög sztau·roszʹ főnevet használták, ami pedig az igéket illeti, 46-szor a sztau·roʹó, 5-ször a szün·sztau·roʹó szerepel írásaikban. Van még 5 olyan hely is, ahol a ’fa’ jelentésű görög xüʹlon szóval utalnak Jézus kínoszlopára, amelyre odaszegezték ellenségei.
A sztau·roszʹ szó sem a klasszikus, sem a koiné görögben nem hordozza a két gerendából ácsolt kereszt gondolatát. Semmi többet nem jelent, mint egyenesen álló oszlopot, karót, cölöpöt vagy póznát, amilyeneket palánkok, karókerítések vagy cölöpfalak készítésekor használhattak.
A xüʹlon szót Lukács, Péter és Pál is úgy használta, mint a sztau·roszʹ szinonimáját, további bizonyíték arra, hogy Jézust egy keresztrúd nélküli, egyenes oszlopra feszítették fel, mert ezt jelenti a xüʹlon.
Figyeljük meg a xülon szó helyes fordítását.
Apcs 5:30 Csia 2005
Atyáinknak Istene feltámasztotta azt a Jézust, akit fára függesztve megöltetek.
Apcs 5:30 Kecskemethy
Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve megöltetek.
Nézzük meg a görög szöveget is és magának a xülon szónak a jelentését is.
Apcs 5:30 WHNU
ο θεος των πατερων ημων ηγειρεν ιησουν ον υμεις διεχειρισασθε κρεμασαντες επι ξυλου
o theosz tón paterón émón égeiren iészun on ümeisz diekheiriszaszthe kremaszantesz epi xülu
τό ξύλον, -ου (to xülon, -u)
1) (élő) fa, gyümölcsfa
2) száraz, levágott fa, faanyag
3) fából készült tárgyak: kaloda, bot, bunkó, buzogány, dárdanyél
Ezeket jelenti a xülon görög szó, semmi esetre sem keresztet jelent.
Most vizzsgáljunk meg más idézeteket a Szentírásból.
Apcs 10:39 Csia 2005
Mi vagyunk a tanúi mindannak, amit ő a zsidók földjén és Jeruzsálemben cselekedett, mégis fára függesztve megölték.
Apcs 10:39 Tisch
καὶ ἡμεῖς μάρτυρες πάντων ὧν ἐποίησεν ἔν τε τῇ χώρᾳ τῶν Ἰουδαίων καὶ ἐν Ἱερουσαλήμ, ὃν καὶ ἀνεῖλαν κρεμάσαντες ἐπὶ ξύλου.
kai hémeisz martüresz pantón hón epoiészen en te té khóra tón Iudaión kai en Hieruszalém, hon kai aneilan kremaszantesz epi xülu.
1Pét 2:24 Káldi
aki a mi bűneinket maga hordozta testében a fán, hogy a bűnöknek meghalva igaz életet éljünk; az ő sebe által gyógyultatok meg.
1Pét 2:24 WHNU
ος τας αμαρτιας ημων αυτος ανηνεγκεν εν τω σωματι αυτου επι το ξυλον ινα ταις αμαρτιαις απογενομενοι τη δικαιοσυνη ζησωμεν ου τω μωλωπι ιαθητε
osz tasz amartiasz émón autosz anénegken en tó szómati autu epi to xülon ina taisz amartiaisz apogenomenoi té dikaioszüné dzészómen u tó mólópi iathéte
A xüʹlon egyébként a görög Septuaginta-fordításban, az Ezsdrás 6:11-ben is megjelenik. Ez a vers csak egy szál gerendáról vagy épületfáról ír, amelyen meg kellett feszíteni a törvényszegőket.
Ezsd 6:11 LXX
και απ εμου ετεθη γνωμη οτι πας ανθρωπος ος αλλαξει το ρημα τουτο καθαιρεθησεται ξυλον εκ της οικιας αυτου και ωρθωμενος παγησεται επ αυτου και ο οικος αυτου το κατ εμε ποιηθησεται
kai ap emu etethé gnómé oti pasz anthróposz osz allaxei to réma tuto kathairethészetai xülon ek tész oikiasz autu kai órthómenosz pagészetai ep autu kai o oikosz autu to kat eme poiéthészetai
Az Új világ fordítás pontosan tárja az olvasó elé a görög szövegnek ezt az alapgondolatát, mert a sztau·roszʹ főnevet „kínoszlop”, a sztau·roʹó igét pedig „oszlopra feszít” formában adja vissza. A sztau·roszʹ így nem keverhető össze az egyházak hagyományos keresztjeivel.
A kínoszlopot a Szentírás szerint egy cirénei Simon nevű ember vitte egymaga, és ez teljességgel hihető is, mert ha az egy 15 cm átmérőjű, 3,5 m magas kivégzőeszköz volt, akkor valamivel több, mint 45 kg-ot nyomhatott.
A rómaiak olykor odakötözték az elítéltet az oszlophoz, így több napig is élhetett még ebben a helyzetben, mígnem a gyötrő fájdalom, a szomjúság, az éhség és a nap heve megtörte fizikai állóképességét. Szokásuk volt odaszegezni a vádlott kezét és a lábát is az oszlophoz, ahogy Jézussal is tették.
Most jön a fordításokban a ferdítés mert itt a Sztauros görög szó szerepel ami nem keresztet jelent.
Ján 19:17 Tisch
καὶ βαστάζων ἑαυτῷ τὸν σταυρὸν ἐξῆλθεν εἰς τὸν λεγόμενον Κρανίου τόπον, ὃ λέγεται Ἑβραϊστὶ Γολγοθᾶ,
ὁ σταυρός, -οῦ (ho sztaurosz, -u) cölöp, pózna.
Ján 19:17 CJB
Carrying the stake himself he went out to the place called Skull (in Aramaic, Gulgolta).
Maga a karót cipelve kiment a Koponya nevű helyre (arámul Gulgula).
Ján 19:17 TS1998
And bearing His stake, He went out to the so-called Place of a Skull, which is called in Heḇrew, Golgotha,
Ján 19:17 TS1998
És karóját hordozva kiment az úgynevezett Koponya-helyre, amelyet Heḇrew-ban Golgotának neveznek,
A Douglas-féle 1985-ös New Bible Dictionary ezt írja a „Kereszt” címszó alatt a 253. oldalon: „A »kereszt« gör. megfelelője (sztaurosz; ige: sztauroó. . .) elsősorban egyenesen álló oszlopot vagy gerendát jelent, másodsorban pedig olyan oszlopra utal, amelyet büntető- és kivégzőeszközként használtak.”
Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words. 1981, 1. köt. 256. o.:
„A SZTAUROSZ (σταυρός) elsősorban egyenes karóra vagy oszlopra utal. A gonosztevőket ilyenre szegezve végezték ki. A főnév és a sztauroó (oszlopra vagy karóra erősít) ige hallatán felidézett kép eredetileg különbözött a két gerendából álló kereszt egyházi ábrázolásától.”
Vine, aki görög nyelvtudós, ezután megemlíti, hogy a két darab fából álló kereszt káldeai eredetű, és leírja, hogy a kereszténység az i. sz. III. században miként vette át azt a pogányoktól Krisztus oszlopra feszítésének a jelképeként.
J. D. Parsonsnak a The Non-Christian Cross c. könyve (London, 1896) megjegyzi:
„Az Újszövetséget alkotó számos írásban egyetlen olyan mondat sincs, amely az eredeti görögben akár közvetetten is amellett szólna, hogy a Jézus esetében használt sztaurosz más lett volna, mint a közönséges sztaurosz; és még kevésbé amellett, hogy nem egyetlen szál fából, hanem két darab, keresztformában összeszegezett fából állt volna . . .
Tanítóink igencsak félrevezetik az embereket azzal, hogy amikor átültetik anyanyelvünkre az egyház görög nyelvű dokumentumait, a sztaurosz szót ’keresztnek’ fordítják, és hogy az ilyen eljárást népszerűsítve a lexikonainkban is a ’kereszt’ szót adják meg a sztaurosz jelentéseként.
Nem fejtik ki kellő alapossággal, hogy az apostolok idejében semmiképpen sem ez volt a szó elsődleges jelentése, és hogy utána sem vált azzá sokáig, hanem amikor felvette ezt a jelentést – ha egyáltalán felvette –, az csak azért volt, mert függetlenül attól, hogy nem álltak rendelkezésre bizonyító erejű tények, ilyen vagy olyan okból az a feltételezés nyert teret, hogy annak a bizonyos sztaurosznak, amelyen Jézust kivégezték, éppen ilyen formája volt”
Ezek a gondolatok jól bizonyítják azt a tényt, hogy a Sztauros az egy Cölöp vagy karó volt amin Jézust kivégezték!
